Name day

2022
10 / 5
szerda
Ma Aurél napja van
 
+10
°
C

Sokan önkéntesként védték Nagyatádot 1848-ban

Üzenem a gyűlésező pártoknak, hogy emeljék fel politikájukat a kor színvonalára – utalt Kossuth gondolataira Ormai István polgármester a nagyatádi városi ünnepségen elmondott beszédében. Kossuth Lajos a pozsonyi országgyűlésben elmondott, független nemzeti kormányt követelő szónoklatában azt mondta: „Emeljük fel politikánkat a körülmények színvonalára”. 

Ormai István polgármester a szólásszabadság, az egyetértés hiányát fogalmazta meg az idei március 15-i beszédében. A polgármester szerint „új összefogásokra” van szükség. „Az oktatásban jussunk közös nevezőre” – mondta a nemzeti ünnepen a városvezető, aki hangsúlyozta: Nagyatádon 1848-ról szól március 15-e, de sokhelyütt nem. A helyi történések kapcsán megemlítette: a megemlékezést 1903 óta tartják a Kossuth szobornál a nagyatádiak, évek óta pedig a gróf Széchenyi Istvánról elnevezett téren emlékeznek, a Kossuth Lajos utca bejáratánál. 

A helyi visszaemlékezésben nem hangzott el, de március 15-én, a Magyar Sajtó Napján leírjuk:

1848-ban Nagyatádot a nemesi vármegye közgyűlését felváltó demokratikus alapon választott bizottmányban Tárnik János szűrszabó mester képviselte. Nagyatádon a jobbágyfelszabadítás után – Somogy többi részével ellentétben – nem voltak zavargások. 

Városunkban, Nagyatádon, 1848. májusában írták össze a nemzetőröket. 20-tól 50 éves korig a vagyoni cenzus alapján 103 fő szerepelt a jegyzékben, többen birtokaik és jövedelmük nem megfelelő mértéke ellenére önkéntesként vállalták a hadi szolgálatot a hazáért. Reszt Mátyás kovácsmester, Lukasits Flórián takács, Vajas János takács és Voditsek János kőműves nevét az önkéntesek jegyzékében őrzi az emlékezet. A nagyatádi nemzetőrök kezdetben helyi rendfenntartó szerepet kaptak, ám júniustól a Dráva-vonal védelme is rájuk hárult. Eközben zajlottak a választás előkészületei akkoriban is. A nemesség háttérbe vonult és nem erőltette túlzó jogon akaratát a visszaemlékezések szerint. Fontos választás volt ez Nagyatád történetében, hiszen ez volt az első alkalom, hogy a mezőváros természetes módon kialakult vonzáskörzetét figyelembe vették. (in.: Nagyatád Monográfiája, szerk.: Bősze Sándor, 2001.) A nagyatádi választókerületben az országgyűlési választás időpontját 1848. június 21-re tűzték ki. A kerületben két jelöltet indítottak, Csépán Antalt, a Babócsai Járás főbíráját és Mujzer Józsefet, Barcs katolikus lelkészét. Csépán Antal visszalépése után Mujzer József lett a képviselő, aki még a választás előtt megszervezte az akkori „választókerületből” induló fáklyás menetet a nemességgel való béke jeléül. Ennek történetét IDE KATTINTVA olvashatják el.

A fáklyás felvonulás hagyományát több dél-somogyi településen ma is tartják. A nemzeti ünnepen az Árpád Fejedelem Általános Iskola diákjai adtak ünnepi műsort, amelyben a 12 pont mellett a Nemzeti dalt is megidézték. A XX. század jeles irodalmárainak tollából idézték fel, mit is jelent a szabadság. A műsort szerkesztette és a diákokat felkészítette Kámán Éva és Maronics Melinda.

A megemlékezés végén a nagyatádiak nevében Dr. Gara István gyógyszerész, Nagyatád Díszpolgára és Ormai István polgármester helyezte el a koszorút, majd a többi civil szervezet, fegyveres testület, politikai párt tisztelgett Kossuth Lajos szobránál. A forgatókönyvből kihagyott párt képviselői a többi nagyatádival közösen helyezték el a megemlékezés virágait a nevek ismertetése nélkül.